Nem erről a témáról akartam ma írni, de a környékünkön éppen zajló lomtalanítás és az ott látott dolgok annyira felháborítottak, hogy nem tudok elmenni mellettük szó nélkül. Már az első években mikor Budapestre költöztem feltűnt, hogy a lomtalanítás itt kicsit másképp van mint otthon. Nálunk Nyíregyházán a lomtalanításokon a használhatatlan kacatokat szokták ilyenkor kitenni az emberek. Olyan dolgokat, amiket már nem lehet megjavítani. Itt Budapesten másképp van. Tökéletes állapotú könyveket, nagy doboz CD-t, kissé megkopott huzatú székeket és pár törött fogójú szekrényt lát az aki a nagy szeméthalmazt alaposabban szemügyre veszi. Ma még egy tökéletes állapotú babakocsit és néhány gyönyörű keretbe foglalt festményt is láttam az egyik halmazra dobva, melyet máris őrzött egy testes nő, hogy nehogy elvigye bárki is. Pedig ez elvileg már tilos..... De megszoktuk, hogy vannak szabályok és törvények amik nem vonatkoznak mindenkire.... Ez a része igazán nem is ér...