Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

kitartás címkéjű bejegyzések megjelenítése

5 érv a mindennapos testmozgás mellett

   Azt hiszem mindenki hallotta már elégszer azt, hogy napi 30 perc mozgás elengedhetetlen az egészségünk eléréséhez és megtartásához. Azt viszont már kevesebbszer halljuk , hogy milyen egyéb, pozitív hatásokat gyakorolhat a testünkre és a lelkünkre a mindennapi sport. Az alábbiakban most ezeket szedtem össze nektek.   1. Javítja a kedvünket A mindennapos stressztől izmaink befeszülnek, az energiaszintünk csökken. Ennek eredményeképp fáradtnak, levertnek, idegesnek később pedig egyenesen depressziósnak érezhetjük magunkat. Tapasztalatból tudom, hogy ilyenkor még nehezebben vesszük rá magunkat egy kis mozgásra, pedig ilyen esetben van rá a legnagyobb szükségünk. Egy kis kocogás, séta vagy játék a gyerekekkel a szabad levegőn átmozgatja az izmainkat, ezáltal csökken a feszültség, javul a kedélyállapot, nő a vér oxigénszintje és fittebbnek, frissebbnek, vidámabbnak fogjuk érezni magunkat.   2. Elsimítja a problémákat Szintén a sok stresszel és feszülts...

Most kezdd el a futást!

    Mostanában igen nagy népszerűségnek örvend a futás. Ez nem is csoda, hiszen olcsó és nagyon nagyon hatékony. Heti háromszori futás már elegendő ahhoz, hogy fittek, kitartóak, egészségesek legyünk és még fogyjunk is a kritikus területekről (popsi, csípő, has).    Ha visszagondolok az első élményeim igen negatívak voltak a futással kapcsolatban. Az iskolai testnevelés órán rendes bemelegítés nélkül, izomból kellett futni, mert hajtott a tanár, ráadásul a rendes technikát sem mondta el. A lényeg úgyis csak az volt, hogy fuss, mint az őrült. Na nekem ez nem ment. Én rendszerint a sor végén kullogtam, a szúró oldalammal és próbáltam túlélni a hátralévő időt. Meg sunyiban gyalogoltam, amikor senki nem látta. :D Aztán jöttek a rossz jegyek a 12 perces futásra, ami megint nem mélyítette el a kapcsolatom ezzel a sportággal.   Később aztán újra próbálkoztam vele a fősuli alatt, amikor nem nagyon volt időm más mozgásra, de ismét be kellett látnom, hogy én é...