Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

csizma címkéjű bejegyzések megjelenítése

OUTFIT: Utcai sikk alapdarabokból

  Szerintem legalább egymilliószor hallottátok már tőlem, hogy a jó gardróbban 80%-nyi egyszerű, mindennel jól kombiálható ruhadarab van és csak 20% a különleges, extra darab. Manapság viszont nagyon nehéz ezeket az egyszerű pólókat, pulcsikat és nadrágokat beszerezni. Minden agyon van díszítve mindenféle mintával, flitterrel, strasszal, sőt valamikor mindez egyszerre kerül rá egy ruhára. Ezért ha meglátok valami egyszerűt, ami még csinos is akkor nem habozom, azonnal lecsapok rá. Így volt ez a mai szettemben látható pulcsival is. Amikor ráakadtam a  Bonprix  weáruházában azonnal nyomtam is a rendelés gombot. Csinos fazon, picit megfűszerezve egy leheletnyi csillogással. Ez az ami kell nekem. El tudtam volna képzelni egy military szettben, néhány hosszú arany színű nyaklánccal, esetleg egy bundás csizis, fülvédős téli összeállításban is vagy egy letisztult, egyszerű streetstyle szettben. Végül ez utóbbit állítottam össze nektek, mert azt hiszen én így fogom a leggyakrabb...

Poncsóba burkolva

   Ha mindent összevetünk az idei nem számít egy hideg télnek, Bár volt néhány igen fagyos nap, de sokkal többször érezhettünk kellemes, már-már tavaszra emlékeztető enyhe időt. Így azt hiszem az igazán bundás kabátok és a meleg, szőrös sapik nincsenek igazán kihasználva. Az egyik kedvenc usánkám például már 2-3 éve a szekrényben pihen, mert egyszerűen nincs olyan idő, hogy értelme legyen elővenni. Évről- évre enyhébbek a telek, ezért bundás cuccok helyett lassan érdemesebb lesz több átmeneti ruhadarabot venni. Ezt egyrészről nem bánom, hiszen mindenki sokkal csinosabbnak érzi magát,  ha kevésbé kell rétegesen öltözködni, másrészről viszont nagyon elszomorít, mert ez bizony azt is jelenti, hogy hamarosan örökre búcsúk kell vegyünk a hangulatos fehér karácsonyoktól. Nekem nagyon hiányzik a havazás. Ez az ami életet lehel ilyenkor a tájba, fehér keretet adva a kopár fáknak. Hó nélkül minden olyan kopott, szomorú és álmos. Milyen fura, hogy végül mégis ez a bánatos táj i...