Premium Barbie Blog

   A hét elején elkezdtem veletek megosztani azokat a  tapasztalatokat amiket az elmúlt 29 évem alapján sikerült leszűrnöm. Most folytatom a sort...     16. Soha ne ítélj meg senkit a külsőségek alapján! Ezt leckét csak 6-7 éve sikerült megtanulnom, de az kell mondjam, hogy sokkal jobb és boldogabb lett tőle az életem, hisz sok olyan embert is közel engedtem magamhoz, akiket ezelőtt soha. Pusztán a külsőségekből ítéltem és aki nem felelt meg a mércémnek azzal bizony szóba se álltam vagy ha igen, akkor is csak nagyon vonakodva. Pedig így rengeteg értékes, okos és pozitív embertől zártam el magam. Olyanoktól akiktől csak tanulhatok... Büszke vagyok rá, hogy ezen a buta beidegződésen felül tudtam emelkedni. Javaslom nektek is....    17. Légy kedves mindenkivel! Egy mosoly, egy kedves szó mindenki napját boldoggá teszi. Tudod: ha rámosolyogsz a világra, az visszamosolyog rád.    18. Olvass sokat, ne tunyulj, tanulj, sose állj ...

    A spiritualitás mindig is része volt az éltemnek. Már 11-12 éves koromban érdeklődtem az idegen kultúrák iránt, gyűjtöttem a Buddhákat és a felfelé álló ormányú elefántokat. Ekkor még nem tudtam, a miértet. Nem nyomoztam utána annak sem, hogy pontosan mire jók ezek a tárgyak. Csak azt tudtam, hogy valamilyen különös oknál fogva vonzódom hozzájuk. Őrült tini éveimben sem hagytam el ezt az érdeklődést, bár nem fordítottam rá túl sok figyelmet. Mégis a spiritualitással kapcsolatos cikkek, riportok és emberek mindig megragadták a figyelmem. Bármely őrült pillanatban meg tudtam állni miattuk és meghallgatni, elolvasni azt amit mondanak. Azt hiszem ekkor vonzottam be az életembe egy olyan társat is, akitől sok hasonló dolgot hallhattam, bár fiatal korom miatt nem feltétlenül fogtam fel, de idővel mindent amit mondott megértettem és átláttam. Azóta is hálás vagyok azért az emberért, mert bár nem töltöttünk túl sok időt együtt és magát a kapcsolatot sem mondanám annyira építőnek...

   Félek. Nem tudom mihez kezdjek, merre induljak. Amerre csak nézek minden darabokban van. Minden lassabban megy, mint ahogy azt a fejemben elképzeltem. Olyan sokat küzdöttem már. Évek óta harcolok a pánik ellen és azt mondhatom, hogy már egy újnyira vagyok a győzelemtől. Akkor miért nem vagyok boldog? Miért rettegek még mindig mindentől? Ez az egész már csak a fejemben létezik és ettől olyan félelmetes. Tele vagyok félelmekkel. Most, hogy fizikailag jobban vagyok most fogom fel, hogy itt állok egy romhalmaz tetején, ami elvileg az életem. Bár tudom, hogy ezért a romhalmazért sok ember bármit megadna. Hiszen egészséges ételekkel táplálhatom a testem, van hol aludnom, vannak akik nagyon szeretnek, van egy csodálatos családom és egy csodálatos párom. Azt csinálom, amit igazán imádok és ezerféle jövőbeni terv kavarog a fejemben, amik csak a megvalósításra várnak. Mégis kínzóan hasít belém a gondolat, hogy hol tartanék már, mi lenne velem, ha nem pocsékoltam volna el 6 évet az é...

   Fura felfedezést tettem a minap, a Bikás parki gyereknap fő koncertje alatt. Kezdéskor legurult 1- 2 sörike bevallom, de aznap olyan feszültnek és stresszesnek éreztem magam, hogy úgy éreztem megérdemlek másfél órányi felhőtlen kikapcsolódást a szuper funky zenére. Mostanában egyébként fura a kapcsolatom az alkohollal. Jelenleg 85-90%-ban vagyok kint a pánikbetegségből és ez magával hozta azt a dolgot, hogy vannak pillanatok amikor a fejem annyira tiszta, hogy megkérdezem magamtól: veled meg mi a csuda történt? Hogy lettél ilyen tompa, lelassult és eltunyult? Hol van az az életvidám, pörgős ember aki 2012 előtt voltál? Nos, némi mértékletes alkoholfogyasztás után már megvillan az a valaki aki rég voltam. Ha megiszom 1 sört vagy 1 pohár bort úgy érzem, hogy teljesen, totálisan önmagam vagyok. Az a felszabadult, pörgős, vidám lány, akit nem érdekel, hogy ki mit gondol, csak élvezi az életet és próbál boldog lenni. Nem butaságokat csinálok, vagy össze- vissza beszélek, hane...

   Nem tudom ti hogy vagytok vele, de bennem a január mindig ürességet kelt. A december a várakozásé, az ünnepé, a buliké. A szívünk szinte túlcsordul ettől a sok érzelemtől.  Aztán minden elmúlik és beköszönt a január. A rokonok hazamentek, a bejgli elfogyott, a karácsonyfa tűlevéllel árasztja el a szőnyeget. Mi pedig csak ülünk, tátogó nagy űrrel a szívünkben és nem tudjuk mihez is kezdjünk ezzel a hónappal. Bárcsak itt lenne a február! A február az más. Nem olyan álmoskás, mint a január. Februárban itt a farsang, mindenki ébredezik a téli álmából és szinte már érezni a levegőben a közelgő tavasz előszelét.    De most még január van. Depressziós, álmos, üres. Mit is lehetne kezdeni ezzel a hónappal? Tulajdonképpen bármit amit eddig is tettünk. Hiszen még mindig tél van! Lehet jó nagy sétákat tenni az egészséges, hideg levegőn, ihatunk forró kakaót miközben bekuckózunk egy jó könyvvel, készíthetünk hópelyhes dekorációkat, amikkel varázslatos hangulatba...

    Pár hete már fellebbentettem a fátylat az új hobbimról a mandala rajzolásról és ígértem is róla egy cikket, de az csak most készült el, mivel teljesen elragadott az alkotási hév. Az első mandala elkészítése előtt alaposan utánaolvastam, hogy mit hogy kell pontosan csinálni és már ott is írták, hogy fennáll a veszélye annak, hogy ha elkezdted többé nem tudod abbahagyni. És így is lett. Amint elkészült az első művem már szinte azonnal azon kezdtem el gondolkodni, hogy milyen legyen a következő. (ez volt az első, kicsit még ügyetlen alkotásom)    Azóta csak úgy ontom magamból a szebbnél szebb ábrákat, amikkel nagyon elégedett is vagyok. Először saját kútfőből rajzoltam, aztán elkezdtem a neten keresgélni és meglévő formákat alakítottam a saját ízlésemre. Most pedig az állatos mandalák a nyerők nálam.   A mandala megalkotása különlegesen hat a szellemre és a lélekre. Az alkotási folyamat már eleve felér egy meditációval, hiszen általa ellazul...

   2 napja betöltöttem a 26. életévemet. Ez furcsa, vegyes érzelmeket vált ki belőlem. Egyrészt kicsit ijesztő, hiszen innen már csak egy ugrás a 30 és annyi mindent nem tettem még meg amit 20 éves koromban előre elterveztem. Egyszerűen nem úgy alakultak a dolgok. Az életem más irányt vett, mint ahogy azt akkor elterveztem. Más dolgok, más emberek és más értékek váltak fontossá.  Másrészt azért vannak fura érzéseim, mert nem tudom megmondani, hogy hová lett ilyen gyorsan a elmúlt 6 év. A testem és a belsőm úgy érzi, hogy semmi sem változott benne 20 éves korom óta. Nem érzem magam öregebbnek, és külsőleg sem látok semmi változást. Az egyetlen ami más lett az a lelkem, amiért hálás vagyok minden barátnak, ismerősnek, olvasónak, barátnak hitt álnok embernek, a rosszakaróknak, a családomnak, a szerelmeimnek, az Univerzum vigyázó erejének és a pánikbetegségnek. Így van, még a pániknak is, ami bár szörnyű hónapokat okozott nekem és a mai napig is előkerül néha, de sokat tanu...

   Sokszor meséltem már nektek arról, hogy nagyon hiszek a szavak és a gondolat erejében. Őszintén hiszem, hogy az amit kimondunk vagy gondolunk, előbb utóbb valóra válik, legyen az jó vagy rossz.    Éppen ezért én igyekszem a sorsom a jó irányba terelni megfelelő megerősítésekkel. Minden testi, lelki és anyagi problémára létezik egy mondat, amit ha folyamatosan mondogatunk, mantrázunk, akkor megoldja a gondunkat. Ezeket én leginkább lefekvéskor szoktam elővenni, mert nap közben annyi a tennivaló, hogy szinte sose jut időm rá. Csak leteszem a párnára a fejem és elkezdem magamban mondogatni azokat a mondatokat, amikre a jelenlegi helyzet megoldásához szükségem van.    Ebben nagy segítséget nyújt nekem Louis L. Hay Minden rendben című könyve, aminek nagyobb részében ezeket a megerősítéseket találhatjuk.    Eleinte én is szkeptikus voltam, de miután sikerült néhány problémámat ilyen úton megoldani már feltétel nélkül hittem benne. Mo...

    Egy korábbi bejegyzésemben már megismerkedhettetek a  török estemmel , ami fantasztikus feltöltő hatással van a testemre és a lelkemre.    A mai bejegyzésben is egy hasonlóan jótékony hatású "fürdő szeánszt" szeretnék bemutatni nektek, amit én csak Femme Fatale estnek hívok.    Alapkellékei közé tartozik egy kád forró víz sok sok habbal, egy üveg jó bor, némi sajt vagy édesség és a stílusos francia jazz.    A borhoz van erre a célra egy extra nagyméretű poharam, azt teletöltöm borral és miközben folyik a víz előkészítem a többi kelléket is. A sajtokat vagy az édességet (kinek mihez van épp kedve) egy tányérra teszem, de nem ám csak úgy, hányaveti módon! Fordítsunk időt a szép elrendezésre és a dekorációra is. Ezen az estén ne spórolj semmi, főleg ne a kreativitáson. Meglátod, sokkal jobb lesz egy esztétikailag szépen elrendezett tálból nassolni, mintegy gyorsan összedobált halmazból.    Ezután a meggyújtok pár g...