Régóta kéritek, hogy legyen újra divatbakis cikk, így már hónapok óta vizslatnom az embereket az utcán és tanulmányozom az általatok elküldött képeket (amikért külön köszönet <3) ,ám szomorúan tapasztaltam, hogy az egész világ kezd egy ronda nagy divatbakivá fejlődni.
Szomorú, hogy alig látni már testalkatához megfelelően öltözködő csinos nőt vagy férfit a világban. Sokszor az az érzésem mintha mindig ugyanaz a fiú jönne velem szembe, csak más színű ruhában. Olyan, mintha futószalagon gyártanák őket. Egyforma haj, egyforma ruha, egyforma arcberendezés és közben büszkén hangoztatják, hogy milyen egyedik. Persze......
Nem tudom, de régebben voltak helyes fiúk, voltak kevésbé helyesek, csúnyácskák és átlagosak. Mindenki máshogy nézett ki és pont ez volt a jó. Most meg van az ecsethajú, feszülős ruhás lény, aki állítólag férfi de szerintem semmi köze ehhez a nemhez.
Az ecsethaj mellett itt van még a hagymahaj ami kb. ugyanolyan rémes, de viselője legalább annyira egyedinek hiszi, még akkor is, ha addig amíg lemegy a sarki boltba legalább 100 ilyen frizura jön vele szembe. Mert hát azok nem olyan különleges unikornisok, mint ő....
Ehhez jön még a köldökig kivágott póló és a kishúguktól ellopott két számmal kisebb nadrág, mindezt természetesen csakis 20 kilós etiópiaiakat megszégyenítő vékony testre. Mert az úgy a menő. És akkor még nem is beszéltünk a viselkedésről. Ezek a kissrácok ugyanis azt hiszik, hogy nekik minden alapból jár. Ha valamiért meg kell mozdítani akárcsak a kisujjukat is, azt inkább nem akarják. Jó példa erre a múltkori esetem, amikor egy ilyen kis ecsethaj rámírt. Ebben még nem találtam semmi rosszat és kedvesen válaszoltam, mert (bár számomra is meglepő) de fiúk is írnak a bloggal kapcsolatban. Kis idő után viszont nekem szegezte a kérdést, hogy akkor most talizunk vagy mi lesz, mert ő bizony nem akar itt jópofáskodni és fölösleges köröket futni. Kész. Ezen teljesen lefagytam. Az egy dolog, hogy világosan ki van írva, hogy kapcsolatban vagyok, de ez a fölösleges kör ez kikészített. Régen ezt a fölösleges kört udvarlásnak hívták és ezzel minden jó nevelést kapott férfi(!) tisztában is van a mai napig. De most már csak egy fölösleges kör, hiszen ezek a kis "nemistudommineknevezzemőket" még néhány szóra sem méltatják a lányokat, csak elvárják, hogy azonnal dobják le a bugyit. Szánalom, komolyan mondom.
De ez a mai lányokról is sokat elárul.......
Teljesen elférfiasodnak, semmi smink, semmi csini ruha, semmi kecsesség. A nőiesség szikrája sincs meg bennük. Non-stop tornacipőben és bő, lógó cuccokban flangálnak és közben azon sopánkodnak, hogy miért nem nézik őket nőknek. Na, vajon? A nőiesség nem abból áll, hogy valaki lánynak születik és ennyi. Az én felfogásomban a NŐ-t kellemes parfümillat lengi körbe, kacaja olyan, mint az ébredő tavasz könnyű fuvallata, tartása királynői, mindig ápolt és csinos (még sportosban is), van büszkesége és méltósága, nem adja magát kevesebbért, mint amennyit ér, e mellett okos és végtelen gondoskodás és szeretet lapul a szívében.
De ez csak az én elgondolásom. Talán egy kicsit eltúlzott, de én mindennap igyekszem úgy élni, hogy elérjem ezt az eszményképet. Nem mondom, hogy ez a jó és, hogy mindenkinek ilyennek kellene lennie, de az sem jó, ahogyan ezek a lányok viselkednek. Ráadásul az átlag alatti slampos kinézetükhöz képest milliós igények társulnak, mert akárcsak a fiúk ők is azt hiszik, hogy csodálatos, szivárványos unikornisok, akiknek alapból minden jár és nem kell érte semmit sem felmutatni. Se egy kis igényességet, se némi sütnivalót.
Most mondjátok, hogy maradi vagyok, vagy öreges, nem érdekel, mert ami itt folyik az már nem normális. Lehet, hogy kicsit túl erősen hangzik, de szerintem ez egy totál selejtes generáció. Persze, mint mindenhol itt is vannak kivételek, hiszen most is akad még pár normális tizenéves, akik rendes nevelésben részesültek, így normális értékrenddel és látásmóddal próbálják élni az életüket, ám ők szenvedik meg igazán kortársaik végtelen butaságát. De nekik csak azt tudom mondani, hogy kitartás és ne adják fel, legyenek büszkék arra akik, hiszen ők az igazi egyéniségek. Akik nem hódolnak be, hanem kiállnak a helyes értékek mellett.
Szomorú, hogy alig látni már testalkatához megfelelően öltözködő csinos nőt vagy férfit a világban. Sokszor az az érzésem mintha mindig ugyanaz a fiú jönne velem szembe, csak más színű ruhában. Olyan, mintha futószalagon gyártanák őket. Egyforma haj, egyforma ruha, egyforma arcberendezés és közben büszkén hangoztatják, hogy milyen egyedik. Persze......
Nem tudom, de régebben voltak helyes fiúk, voltak kevésbé helyesek, csúnyácskák és átlagosak. Mindenki máshogy nézett ki és pont ez volt a jó. Most meg van az ecsethajú, feszülős ruhás lény, aki állítólag férfi de szerintem semmi köze ehhez a nemhez.
Az ecsethaj mellett itt van még a hagymahaj ami kb. ugyanolyan rémes, de viselője legalább annyira egyedinek hiszi, még akkor is, ha addig amíg lemegy a sarki boltba legalább 100 ilyen frizura jön vele szembe. Mert hát azok nem olyan különleges unikornisok, mint ő....
Ehhez jön még a köldökig kivágott póló és a kishúguktól ellopott két számmal kisebb nadrág, mindezt természetesen csakis 20 kilós etiópiaiakat megszégyenítő vékony testre. Mert az úgy a menő. És akkor még nem is beszéltünk a viselkedésről. Ezek a kissrácok ugyanis azt hiszik, hogy nekik minden alapból jár. Ha valamiért meg kell mozdítani akárcsak a kisujjukat is, azt inkább nem akarják. Jó példa erre a múltkori esetem, amikor egy ilyen kis ecsethaj rámírt. Ebben még nem találtam semmi rosszat és kedvesen válaszoltam, mert (bár számomra is meglepő) de fiúk is írnak a bloggal kapcsolatban. Kis idő után viszont nekem szegezte a kérdést, hogy akkor most talizunk vagy mi lesz, mert ő bizony nem akar itt jópofáskodni és fölösleges köröket futni. Kész. Ezen teljesen lefagytam. Az egy dolog, hogy világosan ki van írva, hogy kapcsolatban vagyok, de ez a fölösleges kör ez kikészített. Régen ezt a fölösleges kört udvarlásnak hívták és ezzel minden jó nevelést kapott férfi(!) tisztában is van a mai napig. De most már csak egy fölösleges kör, hiszen ezek a kis "nemistudommineknevezzemőket" még néhány szóra sem méltatják a lányokat, csak elvárják, hogy azonnal dobják le a bugyit. Szánalom, komolyan mondom.
De ez a mai lányokról is sokat elárul.......
Teljesen elférfiasodnak, semmi smink, semmi csini ruha, semmi kecsesség. A nőiesség szikrája sincs meg bennük. Non-stop tornacipőben és bő, lógó cuccokban flangálnak és közben azon sopánkodnak, hogy miért nem nézik őket nőknek. Na, vajon? A nőiesség nem abból áll, hogy valaki lánynak születik és ennyi. Az én felfogásomban a NŐ-t kellemes parfümillat lengi körbe, kacaja olyan, mint az ébredő tavasz könnyű fuvallata, tartása királynői, mindig ápolt és csinos (még sportosban is), van büszkesége és méltósága, nem adja magát kevesebbért, mint amennyit ér, e mellett okos és végtelen gondoskodás és szeretet lapul a szívében.
De ez csak az én elgondolásom. Talán egy kicsit eltúlzott, de én mindennap igyekszem úgy élni, hogy elérjem ezt az eszményképet. Nem mondom, hogy ez a jó és, hogy mindenkinek ilyennek kellene lennie, de az sem jó, ahogyan ezek a lányok viselkednek. Ráadásul az átlag alatti slampos kinézetükhöz képest milliós igények társulnak, mert akárcsak a fiúk ők is azt hiszik, hogy csodálatos, szivárványos unikornisok, akiknek alapból minden jár és nem kell érte semmit sem felmutatni. Se egy kis igényességet, se némi sütnivalót.
Most mondjátok, hogy maradi vagyok, vagy öreges, nem érdekel, mert ami itt folyik az már nem normális. Lehet, hogy kicsit túl erősen hangzik, de szerintem ez egy totál selejtes generáció. Persze, mint mindenhol itt is vannak kivételek, hiszen most is akad még pár normális tizenéves, akik rendes nevelésben részesültek, így normális értékrenddel és látásmóddal próbálják élni az életüket, ám ők szenvedik meg igazán kortársaik végtelen butaságát. De nekik csak azt tudom mondani, hogy kitartás és ne adják fel, legyenek büszkék arra akik, hiszen ők az igazi egyéniségek. Akik nem hódolnak be, hanem kiállnak a helyes értékek mellett.