Ugrás a fő tartalomra

Amikor kétfelé szakadsz

   Már megint itt vagyok..... Jövök- megyek, ingázok. Sokszor úgy érzem, hogy felőrli minden erőmet, de nem fizikailag, hiszen a járművek bárhová elvisznek nagyobb megerőltetés nélkül. Inkább lelkileg vesz igénybe. Néha zavarodott vagyok. Összekavarodom. Ide is, oda is köt már valami. Egyik helyen az otthon, a család, másik helyen az előrehaladás, a hivatás áll. Bárcsak egyszerűbb lélek lehetnék! Sok embert ismerek, aki elköltözik az otthont adó városból egy másik helyre és pár hónap után már le is tagadja a gyökereit. Na, én nem vagyok ilyen. Sose tudnám örökre elhagyni, letagadni, kitörölni az otthonom Nyíregyházát, hiszen itt nőttem fel. Itt éltem le gondtalan gyermekéveimet. Ez a város utcáival végtelen játéklehetőséget adott, fáival kellemes árnyékot a nyári meleg ellen, hangulatával nyugalmat és szeretteljes légkört. Itt tanultam meg írni, olvasni, számolni, itt kötöttem meg az első éveken át tartó barátságokat és itt éltem meg az első szerelmet is (meg utána még jó párat :D ).Sok mindent köszönhetek hát ennek a városnak. Hogyan dobhatnám mindezt el? Sehogy. Nem is kell. Hiszem, hogy hűnek kell maradnunk a gyökereinkhez és azt is, hogy ezt letagadni a legnagyobb szegénységi bizonyítvány. Én büszke vagyok arra, hogy Szabolcs-Szatmár -Bereg megyéből származom és hogy Nyíregyházi vagyok.





   De sajnos eljött a pillanat amikor döntenem kellett. Megvalósítom az álmaimat és tovább állok vagy újak után nézek és maradok. Én az előbbit választottam...  Hogy megbántam-e? Részben igen, részben nem. Megbántam, mert túl keveset lehetek a családommal, akiket mindennél jobban szeretek, de nem bántam meg, mert így rátaláltam önmagamra, az életcélomra és a csodás munkámra, a blogolásra.
Aki hozzám hasonlóan kétlaki életet él, az tudja, hogy ez nem egyszerű dolog. Elsősorban a lelket viseli meg, őröli, lassan porrá zúzza. De hiszem, hogyha elég keményen dolgozom egyszer fordul a kocka és többet lehetek otthon, mint itt a számomra lelketlen és poros Budapesten. Sokszor akartam már feladni. Mindent felrúgni, összecsomagolni és hazamenni. De végül mindig felülkerekedett a józan ész, ami azt súgta, hogy ennyi belefektetett munkát már nem szabad veszni hagyni. Lesz még tavasz az életedben. Fogsz még kószálni az óriási kertben, mosatlan gyümölcsöt enni a cseresznyefáról és reggelente hallgatni a végtelen csendet, amit csak a madárcsicsergés tör meg. De addig még sok víz lefolyik a Dunán. Sokat fogok még sírni, nevetni, honvágyat érezni, összetörni, újjáéledni, újjászületni, elfogadni, harcolni és örülni. De sosem adom fel! Addig nem amíg célt nem érek!

  Ingázó társaim, Ti se adjátok fel! Szorítsuk össze a fogunkat és bírjuk ki, ami ránk van szabva. Harcoljunk az álmainkért és egy napon, mint a mesékben minden jóra fordul majd és boldogan élhetünk amíg meg nem halunk..... az otthonunkban.
 


    

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy sablon 4 ötlet

   Néha a legegyszerűbb dolgokból születnek a legnagyszerűbb ötletek. Például egy nyuszis sablonból is fantasztikus dekorációk készülhetnek, ha kreatívak vagyunk.

Alternatív illatok, avagy az elérhető luxus

   Kár is tagadni, mindenki vágyik valamilyen szinten a luxusra. Legtöbbünk előtt sokszor megjelenik az álomkép, melyben divatos ruhákban feszítünk egy drága nyaralóhelyen, vadiúj autóval furikázunk és életünket minőségi termékekkel töltjük meg.    Nos, azt gondolom, hogy ezeket az álmokat meg kell próbálni megvalósítani apró, pici lépésekben. Nem egy luxusautóra kell elkezdenünk gyűjtögetni, hanem első körben olyan kis dolgokat kell megváltoztatnunk és megvásárolnunk az életünkbe, amelyektől máris úgy érezzük, hogy közelebb kerültünk az álmainkhoz.    Legjobb ha először a környezetünkkel kezdünk. Egy selejtezés és rendrakás máris sokat dobhat lakásunk kinézetén és a közérzetünkön is, hiszen megválni pár régóta tartogatott, fölösleges darabtól igazán üdítő élmény tud lenni a lelkünknek. Aztán vegyük nyakunkba a várost és szerezzünk be pár ízléses és olcsó dekorációs elemet a régiek helyett.   Női dolgaink rendezése szintén nagy segítségünkre lehet álmaink megvaló

TESZT: Lenor Parfume des Secrets öblítők

  Imádom a nyarat. Az egyik kedvenc évszakom volt mindig, de ez a mostanában berobbanó 36 fok már nekem sem okoz örömet. 1- 2 ilyen nap még csak-csak elviselhető, de 3-4 esetleg 5 már embert próbáló. Feszültté válok tőle, fáradttá és motiválatlanná. De az évek során megtanultam, hogy mindennek megvan a jó oldala. Még ennek a hőségnek is. Mégpedig az, hogy ilyenkor gőzerővel lehet mosni, mert még a legvastagabb cuccok is fél nap alatt megszáradnak. Így én a nyarat évek óta egy Mosó Masa évszaknak tekintem. Mindent kiszedek a szekrényekből és átmosom őket. A vastag télikabátokat, a párnákat, a ritkán mozgatott vendégtakarókat..... mindent, hogy aztán friss illattal feltöltve kerülhessenek vissza a helyükre. Ilyenkor aztán még fontosabbá válik az is, hogy milyen öblítőt használok. Nincs fix kedvencem, mindig szeretem váltogatni az illatokat attól függően, hogy épp milyen kedvem van. A  májusi újdonságokban olvashattátok, hogy a Lenor új parfümkollekcióval rukkolt elő, én most e