Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

bloggerlife címkéjű bejegyzések megjelenítése

Na, most már tele van a hócipőm!

  Vannak napok amikor kicsit betelik a pohár. Szerencsére egyre ritkábban, de ma ismét bekövetkezett. Valószínű, hogy a lelkiállapotom is érzékenyebb és tudom, hogy ingerlékenyebb is vagyok a napokban és hát mikor is találják meg az embert a seggfej kommentek ha nem pont ilyenkor....   Az az igazság, hogy tele van a hócipőm! Akadnak olyan rendezvények amikről pont ezzel a gondolattal jövök el, de ma épp a gép előtt éreztem ugyanezt. Komolyan mondom, hogy ettől a blogger világtól nekem néha feláll a szőr a hátamon! Nem értem, hogy miért kell a másikat piszkálni vagy nevetni rajta vagy egyszerűen csak súgdolózni a háta mögött. Komolyan nem értem. Én mindig is úgy gondoltam, hogy a bloggerek világa színes és változatos és nem kellene, hogy rivalizálás és értelmetlen piszkálódás legyen benne, hisz bár mindannyian ugyanazt csináljuk (írunk, videózunk vlogolunk), de mind másképp tesszük ezt, mert mindannyian egyedi, különleges emberek vagyunk. Írhat 2 divatblogger ugyanarról a...

II. Womanity fesztivál élménybeszámoló

   Hétvégén megrendezésre került a Millenáris B épületében a II. Womanity fesztivál, ahová vasárnap én is ellátogattam. A tavalyin nem voltam, de idén annyi helyen találkoztam a reklámjával, hogy felkeltette az érdeklődésem. Maga az alapelgondolás, a cél is nagyon tetszik nekem, ami miatt ez a rendezvény létrejött. A szervezők szerették volna felvidítani, inspirálni és megerősíteni a nőket egy nappal, ami csak róluk szól és segíteni nekik eligazodni a termékek és szolgáltatások gyakran zavaros útvesztőjében azzal, hogy testközelbe hozzák őket.    Maga az odajutás picit kacifántos volt, mert a rendezvény egybeesett a Gourmet fesztivállal, így szó sem lehetett arról, hogy az egyszerűbb úton, jussunk el a B épületig. Helyette össze- vissza küldözgettek minket a "biztiőrbácsik", mert ők maguk sem tudták, hogy pontosan hogy is juthatunk el a bejáratig. Aztán nagy nehezen csak megtaláltuk a célt és bejutottunk.    Én a legtöbb időt természetesen a Rossetti ...