Csapadékos napok után, amikor a talaj nem alkalmas erdei túrázásra, mindig valami városi látnivalót keresünk.
Meghatározzuk a távolságot, hogy maximum milyen messzire van kedvünk elmenni és szorgosan elkezdjük böngészni a térképet, aztán a kiválasztjuk a legtöbb érdekességet kínáló települést.
Így esett a választásunk következő úticélként Százhalombattára. Ez a relatív fiatal kis város Budapesttől 27 kilométerre, délre fekszik. Jól megközelíthető autópályán és autóúton is.
Százhalombatta és környéke a bronzkor óta lakott, bővelkedik régészeti feltárásokban és kincsekben, melyeket a város a mai napig lelkiismeretesen ápol és büszkén meg is mutat a világnak.
A százhalom előtag a település határában húzódó halomsírokra utal, melyeket ma is meg lehet tekinteni a régészeti parkban.
De még mielőtt ide eljutnánk, érdemes megállni a gyönyörűen felújított főtéren, ahol a Makovecz Imre által tervezett Szent István Templom magasodik.
Akárhányszor megismerek egy újabb Makovecz épületet mindig újra lenyűgöz amit látok. Annyira különleges, annyira nem evilági, nem is tudok hozzá fogható építészt mondani széles e világon.
A templom előtt találjuk a Szent István teret a Csodaszarvas szökőkúttal, számos szoborral, sok-sok egyéb vízi elemmel, de a fény- és a harangjátékot is élvezhetjük, ha tavasszal vagy nyáron érkezünk. Nekünk ez sajnos kimaradt, hiszen a tél miatt minden el volt még zárva és le volt fóliázva, de megbeszéltük, hogy nyáron mindenképpen visszatérünk és bepótoljuk a kimaradt élményeket.
A templom közvetlen szomszédságában, az út túloldalán felfedezhetjük a hatalmas Rubik- kocka szobrot ami szintén megér egy fotót, majd ha megéheztünk a nagy felfedezésben beülhetünk az Ebatta Pizzakuckóba ahol a fantasztikusan finom kemencében sült pizzák mellett levesekből, hamburgerekből és még vegán ételekből is választhatunk.
Ha alaposan megtömtük a pocakunkat semmi akadálya, hogy folytassuk utunkat egy kevésbé ismert, ám annál különlegesebb kilátópontra.
A Sánc- hegyi kilátó a Százlábú tanösvényről közelíthető meg sokszor jelzetlen, kalandos úton. Nekünk végig az volt az érzésünk, hogy rossz felé járunk, de aztán mégis sikerült odakeverednünk.
Próbálom részletesen leírni az utat, hogy nektek kicsit könnyebb dolgotok legyen.
A kiindulópont legyen a Régészeti park. E mellett kell elhaladnunk a földúton, egészen a Sánchegyi út és Battai út kereszteződésében található feszületig. Itt jobbra kanyarodunk a Sánchegyi útra és folytatjuk tovább a következő kereszteződésig.
Ekkor, ha kocsival vagyunk, érdemes leparkolni és gyalog folytatni ismét jobbra. Kis idő után szerencsére találtunk már Százlábú tanösvény táblát.
A szántóföldek után, amikor kezdődnek a fák, az első lehetőségnél balra fordulunk és onnan már egyenes út vezet az úti célunkhoz a sánc tetején.
Varázslatos szögből láthatjuk innen a Dunát. Magasan vagyunk, egész a folyó felett, ám mégis olyan közelinek tűnik a víz, hogy már-már elhiszem, hogyha jobban kinyújtom a karom megérinthetem.
Páratlan látvány, legalábbis számomra.
A visszafelé úton, ha van kedvünk betérhetünk még a Régészeti parkba is és hipp-hopp máris eltelt egy nap Százhalombattán.