9 legdivatosabb átmeneti kabát

   Itt van az ősz, itt van újra, bármennyire is nehéz elfogadni. Szombaton nap közben még én is rövid naciban élveztem a melengető napsugarakat, de már a kocsiban lapult a váltónadrág és a meleg pulcsi. Reggel és este kifejezetten hideg van már, így elkelnek a meleg darabok ezzel együtt pedig előtérbe kerül a réteges öltözködés és az átmeneti kabátok.

Össze is gyűjtöttem nektek belőle a 9 legtrendibb fazont!

• 1. Ballonkabát

Igazi klasszikus, ami nem hiányozhat egyetlen nő gardróbjából sem. Rengeteg stílusba beilleszthető, ha pedig vízlepergető anyagból készültet választasz jó szolgálatot tesz a nyirkos- esős napokon is. 

Legjobban a barnás árnyalatokkal vagy a feketével jársz, ha pedig öv is tartozik hozzá, akkor bármihez is veszed fel garantálod a nőies megjelenést.

• 2. Bőrkabát

A ballonkabáthoz hasonló ikonikus darabnak számít a bőrdzseki is, ami idén a fekete mellett, mindenféle feltűnő színben is hódít majd, így könnyen vidámságot tudsz vele csempészni a szürke, őszi napokba.

• 3. Steppelt kabát

Hol vannak már azok az idők amikor a steppelt kabát említésére az ormótlan nagy darabok jutottak eszünkbe? Az évek során sokat finomodtak a vonalai, így mára már karcsúsított és kifejezetten nőies változatok is kaphatóak az üzletekben. Sportos vagy egyszerű hétköznapi szettekhez tökéletes.

kép forrása: https://www.facebook.com/pg/Camila-Figueiredo-Coelho

• 4. Farmerdzseki

Azt hiszem mindenkinek ez jut az eszébe először ha átmeneti időszakról van szó. A farmerdzseki annyira beépítette már magát a ruhatárunkba, hogy azonnal érte nyúlunk, ha fel kell kapni egy könnyed kabátkát. Ha viszont ezt túl vékonynak találod reggelente, akkor válassz belőle bélelt változatot.

• 5. Bársony kabátok

Ha vinnél egy csipetnyi luxust a szettedbe, akkor a bársony kabát a neked való választás. A bordó, kék, zöld és a barna különösen trendinek számít, de vigyázat! Nagyon kényes anyag, így esős napokon inkább hagyd otthon.

kép forrása: https://www.facebook.com/pg/Camila-Figueiredo-Coelho

• 6. Bomber dzsekik

A bombereknél az idén a minél feltűnőbb, annál jobb elv érvényesül. Választhatsz geometrikus- vagy állatmintákat, pöttyöset esetleg kasmírmintást. De ha az egyszerűbb dolgokat szereted, akkor maradhatsz a hagyományos egyszínűnél. Nekem például egy sima sötétkékem van és nagyon imádom, mert szinte mindenhez passzol.

kép forrása: https://www.facebook.com/pg/Camila-Figueiredo-Coelho

A lista végére rugaszkodjunk el kicsit a kabátoktól és nézzük meg mi a helyzet a többi fronton.

• 7. Mellények

Ha már napközben sem melegszik fel 27 fokig a hőmérséklet, hanem megmarad kellemes 20-24 fok közelében akkor jó szolgálatot tehet egy csini mellény. 

Viselheted vékony hosszú ujjú felsővel, pulóverrel vagy igazán hűvös napokon egy bőrdzsekire is felkaphatod.

• 8. Poncsó

Nekem a poncsó a kedvenc átmeneti darabom. Egyszerűen bolondulok érte. Pólóval,  pulcsival vagy egy vastag garbóval is megállja a helyét. Szeles napokon pedig különösen szeretem, mert annyira jó beleburkolni magam! Kicsit olyan érzésem lesz tőle,  mintha a kanapémon ülnék a kedvenc takarómba bújva. Olyan bekuckózós érzést kelt.

• 9. Kötött kardigánok

A legjobb megoldás, ha csak gyorsan fel akarsz kapni valami melegebbet. Ezerféle stílusban kaphatóak az egyszerű basic daraboktól egészen az extra, szőrmével díszítettekig. De vigyázat! Függőséget okoznak! Először veszel egyet, aztán még egy másikat és a végén azon veszed észre magad, hogy elárasztották az egész szekrényed.

Nektek melyik a kedvenc átmeneti kabátotok? Ki tudnátok egészíteni valamivel a listát?

Dior 4 örökérvényű tanácsa a színekről

   Christian Dior a huszadik század egyik legnagyobb tervezője, akit a világon mindenki ismer, annak ellenére. hogy már több, mint 60 éve nincs közöttünk.
Az általa alapított divatház viszont a mai napig sikeresen működik.
Különleges tehetség volt, aki a második világháború utáni hiányt töltötte ki nőies vonalvezetéseivel és finom kelméivel. Nem csoda, hogy nagy sikere volt vele, hiszen a háború alatt a kötelező anyagtakarékosság miatt a különleges kelmékhez nem nagyon lehetett hozzájutni, ráadásul a kor női divatja is igen katonás volt. Szögletes, férfias szabások, válltöméses kabátok és praktikus darabok jellemezték. De Dior tudta, mi dobogtatja meg a női szíveket, így papírra vetette terveit, majd meg is valósította őket.

kép forrása: https://www.businessoffashion.com/articles/education/christian-dior-1905-1957

Egy ilyen nagy szakértő tanácsait érdemes hát a mai kor nőjének is megszívlelni.

Nézzük, mit mondott a színekről:

• "A fehér tiszta és egyszerű. És mindenhez illik."

• "A ragyogó pirosak - a skarlátvörös, a postaláda- piros, a bíbor - nagyon vidámak és fiatalosak. Mindenki számára akad megfelelő piros."

• "Az éjkék az egyetlen szín, amely versenyezhet a feketével."

• "A fekete a legkarcsúsítóbb szín. A legelőnyösebb. Bármikor viselhető, bármennyi idősen hordható. Szinte minden alkalomra fel lehet venni. A kis fekete ruha minden nő számára alap. Egy egész könyvet tudnék írni a feketéről."

Egy hét vegánság

   Imádok enni! Tejterméket, sajtokat, zöldséget, gyümölcsöt, isteni olasz tésztákat. Egyedül a hús az ami mostanában a perifériára szorult. Egyszerűen nem kívánom. Pedig ezelőtt imádtam leülni egy tányér pörkölt mellé és köret helyett paradicsomot, paprikát és puha, friss kenyeret enni hozzá. De az idők változnak és mi is.

Be kell látnunk, hogy már nem ugyanazt az ételt esszük amit a nagyszüleink. Minden tele van adalékkal, tartósítószerekkel, mesterséges dolgokkal. A hús és a tejtermék pedig pluszban még jó nagy adag antibiotikummal és hormonnal is, amik hosszútávon nagyon sok egészségügyi problémát okozhatnak az embernek. Manapság már egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy nem foglalkozunk azzal, hogy mit eszünk.
Engem is nagyon foglalkoztat az egészséges táplálkozás témája. Próbálok sok friss zöldséget és gyümölcsöt enni, több halat és ezzel egyidejűleg lecsökkenteni az elfogyasztott péksütik, édességek és felvágottak mennyiségét. Sőt, 3 hónapja már a kávémat is növényi tejjel iszom.
Azt gondoltam, mindent megteszek azért, hogy egészségesen táplálkozzam. Aztán egy egészségügyi probléma nyomán előírt 1 hetes gluténmentes és vegán diéta rádöbbentett arra, hogy ennél még sokkal, de sokkal többet is megtehetek.

   Amikor diétára lettem "ítélve" megijedtem. Az első gondolatom az volt, hogy a vegán étrendre való átállás sem lehet könnyű, de plusz gluténmentességgel még nehezebb. Igaz, a vegánságból kaptam annyi kibúvót, hogy halat ehettem, de így sem volt sétagalopp az eleje. Főleg, hogy a kávé is tiltólistára került. Nem a dolgokról való lemondás jelentette számomra a nehézséget (mondjuk a kávé esetében ez nem igaz) , hisz tudtam, hogy mindezt az egészségemért csinálom, nekem pedig ennél nagyobb motiváció nem kell - hanem inkább az, hogy rájöjjek, hogy mit is ehetek.
Az első napokban elő is fordult egyszer, hogy 10 percnyi sikertelen keresgélés után a bio soron az üzletben majdnem sírva fakadtam. De tudtam, hogy nem adhatom fel.
Végül persze minden jóra fordult. Kerestem- kutattam, találtam recepteket, rátaláltam a megfelelő alapanyagokra is és szépen lassan rájöttem, hogy vegánként is lehet isteni finom dolgokat enni.
A hét végére pedig minden kezdeti kétségem elszállt. Féltem, hogy pusztán növényi étrenddel nem lesz energiám a napi futásra, de ez is alaptalannak bizonyult, mert ugyanúgy gond nélkül lefutottam a szokásos adagot ahogy eddig is. A 7. nap végén pedig annyira jól éreztem magam a bőrömben, hogy úgy döntöttem nem hagyom abba, hanem ráhúzok még 2 napot.

   De az igazi változást akkor éreztem, mikor a diéta leteltével megpróbáltam visszaállni a szokásos étrendemre. Apránként kezdtem a visszaállást, nem Hűbele Balázs módjára. Egyik nap ittam egy kávét, másik nap egy kis tejterméket, de meglepően tapasztaltam, hogy bár egész héten ezek jártak a fejemben most mégsem esnek jól. Furán elnehezültnek éreztem magam minden egyes falat után. A gyomrom megterhelődött, én meg kezdtem elfáradni. Pedig nem egy tonna sajtot ettem meg csak 1-2 falatot. Ekkor éreztem csak igazán, hogy az elmúlt hét mennyire jó volt nekem és a testemnek.
Jókat ettem, ráadásul nem mini mennyiségeket és eléggé gyakran (nagyjából 2 óránként) és mégsem voltam elnehezült, sőt fogytam is, amit mindenki meg is jegyzet akivel találkoztam és a narancsbőröm is szemmel láthatóan csökkent. Kívül - belül jól voltam és ezt a vegánságnak köszönhettem.
Csak ekkor esett le, hogy mennyi fölösleges vacakkal "hígítottam" az étrendem. Gyümölcsös joghurtok, liszttel sűrített fogások, jégkrémek, különböző tejes szendvicskrémek...... mind, mind fölöslegesen megterheli a szervezetem és ami a legrosszabb, hogy a legtöbb az egészségesség álcája mögé bújva teszi ezt. Hisz ki gondolná, hogy egy gyümölcsjoghurt ne lenne hasznos a testnek vagy egy vajkrém, esetleg egy hagyományos sűrítéssel készült főzelék. Pedig egyik sem a legjobb.

Engem boldoggá tett a vegánság. Szebb lettem kívül- belül, könnyedebb, boldogabb és nem utolsó sorban nyugodtabb. Nyugodtabb, hisz nem kellett azon görcsölnöm, hogy mennyit egyek és mikor ahhoz, hogy ne rakódjon rám fölösleg. Leszámoltam a bűntudattal és csak élveztem, hogy jókat eszem. Ez az egyik legfelszabadítóbb érzés amit valaha tapasztaltam. Mindenkinek ki kellene próbálnia. Főleg a nőknek, hisz mi extra sokat agyalunk a plusz kilókon.

Úgy döntöttem, hát, hogy én nem adom fel ezt az életmódot, csak egy picikét lazítok a szabályokon. Engedélyezek magamnak heti 1 apró kihágást. Persze ez nem azt jelenti, hogy heti 1 nap úszok majd a tejfölben meg a gluténes lisztben, hanem pusztán azt, hogy ilyenkor 1 étkezésben picit eltérhetek a vegánságtól. Például megiszom egy pohár natúr joghurtot vagy sajtot reszelek a spagettimre vagy ha éppen nagyon elálmosodom délután megiszom egy növényi tejes kávét. Igen, a kávé is kitaszított marad, mert bár ennek a hiányát tudtam a legnehezebben megszokni (vagyis igazából sose szoktam meg,mert mindig ott motoszkált a fejemben) éreztem, hogy ennek a lecsökkentése is jót tesz a szervezetemnek. Szóval csak akkor iszom a jövőben, ha minden kötél szakad.

Azt hiszem életem egyik leghasznosabb dolga volt az, hogy belevágtam ebbe a diétába és megtapasztalhattam, hogy mennyi mindent tehetek még a testemért és az egészségemért.

Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy próbálja meg akár csak egy hétig a vegánságot és tapasztalja meg a vele járó könnyed és felszabadult érzést.


Ti hogy álltok ehhez a kérdéshez? Szívesen lennétek vegánok vagy ez nálatok egyáltalán nem jöhet szóba?

Hol jártál, báránykám?

   Belátom egy ideje csendes a blog. Kevés a cikk, viszont legalább az instagram pörög. De igyekszem, hogy lassanként minden visszatérjen a régi kerékvágásba.
Az elmúlt időszak igen csak zsúfolt volt számomra minden tekintetben. Érzelmileg, lelkileg, fizikailag. Voltak köztük nagyon jó dolgok és rosszak is. Én pedig, mint egy cirkuszi artista próbáltam egyensúlyozni ezek között a vegyes érzelmek között, hogy le ne zuhanjak a mélybe, mert nem tudom, hogy van e ott védőháló.

  A nyaram, sőt már a tavasz vége is örült lakásszépítgetéssel telt. A dolog onnan indult, hogy rendszerezem a dolgainkat. Selejtezés, helynyerés, hogy az itt-ott lerakott dolgaink végre szekrénybe kerülhessenek, mert lássuk be irtó sok cuccunk van. Túl sok is...
Amikor ezzel megvoltam óriási takarításban kezdtem. Mindent elhúztam, lemostam, kimostam, mígnem finom tisztaság illatban úszott minden. De akkor, elkezdte szúrni a szemem pár apróság.....
Például az óriási étkezőasztal amit évente csak 2-3x használunk és baromi sok helyet foglal. Meg a kis asztal, ami már eléggé viharvert, na és a székek.... most, néhány IKEA túrával később ott tartok, hogy van új kis asztalunk, tükrünk és szeptember elején érkezik a kanapé és egy fotel is. Szóval bepörögtem. Minden szabadidőmet abba öltem, hogy egy kellemes, meleg otthont varázsoljak a lakásunkból. Olyat, ahol öröm élni, pihenni és ami nincs tele fölösleges cuccokkal, amik összenyomnak és egyszerűen elveszik minden kreativitásodat. Szóval erre ment el a drága szabadidőm, amiből egyébként nem sok volt a nyáron.

   Mivel Jegi macimmal mindent együttműködve egységben csinálunk, így a munkával sincs ez másként. Ha nagy projekt van akkor a másiknak bizony be kell segíteni. Ezért amikor ő bevállalta nyár elején, hogy a hivatalos fotósa és videósa lesz a Streetball Challange Hungarynak, akkor egyértelmű volt, hogy hétvégéről- hétvégére nekem is utaznom kell vele minden egyes állomásra, hogy segítsek ennek a nem kis feladatnak a végrehajtásában. Így jutottam el idén Veszprémbe, Oroszlányba, Körmendre, Paksra és Zánkára, közben pedig hátra van még Kecskemét, szeretett szülővárosom Nyíregyháza és egy utolsó rendezvény a Hősök terén. Plusz a Budapest Urban Games rendezvénye is, ahol szintén kosárlabda fronton tevékenykedünk majd. E mellett persze mindennapi élet sem áll meg, ott is teljesíteni kell.

   Közben Anyukám is nehéz időszakot él meg a különböző női problémái miatt amiket az elkerülhetetlen klimax okoz. Én pedig ott állok mellette és próbálom őt lelkiekben erősíteni, bár ez az ebben az időszakban igen jellemző depresszió miatt nem annyira könnyű. Embert próbáló feladat.  Meg persze ott a magam baja is, amivel meg kell küzdenem, ami miatt vegán életmódra kellett térnem.
Az ételeim megtisztultak, a lakásunk megtisztult én pedig egyre jobban szemezem a minimalista életmóddal és a háztartási szintű környezetvédelemmel. Esténként, még hulla fáradtan is elcsenek egy kis időt az alvásból, hogy ezekről a témákról olvasgassak.


   Szóval kusza az élet. Amikor fizikailag fáradt vagy akkor kapod a legnagyobb lelki terhelést is. De közben boldoggá tesz a szerelem, az hogy bár idén ünnepeljük a 10 éves évfordulónkat a Jegimmel, mégis jobban szeretjük egymást, mint valaha. A hamarosan érkező matrózék kanapénk is legalább akkora örömforrás, én már érzem is ahogy ráhuppanok és onnan írom majd a blogcikkeimet.
A streetball challange pedig sok munkával jár, de nap végén az az egy órácska amikor kirándulunk hazaindulás előtt kárpótol mindenért. Olyan csodákat fedeztünk fel általa, amik egy picit azért feltöltik a pörgős nyárban megfáradt lelkünket.

   Ez van most, nem így terveztem ezt a nyarat blog szempontból, de se kedvem, se erőm nem volt nekiülni a cikkek megírásának ezeken a túlhajszolt napokon. Viszont a témákból nem fogytam ki, szóval a jövőben érkezem útikalauzokkal, receptekkel és outfitekkel. Megemberelem most már magam és visszatérek. Pont jókor, amikor Ti is visszatértek a nyaralásból.

Újbuda ékszerdoboza: a Bártfai Vendéglő

   A Bártfai utca nyugalmas csendjében megbújik egy étterem, mely kifinomultságával és sikkességével méltán kaphatná meg a kerület ékszerdoboza címet.
A hangulat kellemes, az ételek fantasztikusak, a személyzet pedig átlagon felüli kedvességgel fordul a vendéghez.
A lágy jazz mindent átölelő ritmusai remekül kiegészítik az étterem visszafogott eleganciáját, ezzel egy különleges ünnepi atmoszférát teremtve.
Ünnepi vacsorákhoz, romantikus randikhoz vagy csak ha ki szeretnénk szakadni egy étkezés erejéig a szürke hétköznapokból, akkor a Bártfai Vendéglő lesz a tökéletes választás.
Nem véletlen választottam én is ezt a csodás kis helyet a 30. szülinapom megünnepléséhez.

   Már amikor belépsz tudod, hogy jó helyen vagy. Az őszinte, kedves mosolyok az arcokon amikor köszöntenek és utána sem engedik ám el a kezed! Készséges segítséget kapsz akár a az étel- akár az itallapról való választásnál, hisz az itt dolgozók célja az, hogy kellemesen töltsd el azt az 1- 2 órát amit az étkezésre szánsz.

   Et voila, nem is kell sok idő és téged is megszáll az a nyugalom és boldogság ami a helyből árad. Kortyolgatod az italod, míg várod a megrendelt ételt, hallgatod a kellemes zenét és azon veszed észre magad, hogy egy másik dimenzióba kerültél, ahol nincs stressz, nincs kapkodás csak meghittség és boldogság.
Imádtam ebben a légkörben ünnepelni a születésnapom!

  Kis csapatunk végigkóstolta a legszélesebb skálát amit csak 4 ember megtehet. Került az asztalunkra marhapoha vadasan, jércemell bazsalikommal grillezve , ropogós malac császárhús zöldalmás karalábéval és könnyű, nőies grillezett juhgomolya koktélparadicsomos balzsamos mesclan salátával. Aztán ki - ki a saját szájíze szerint borral vagy málnás -rozmaringos limonádéval öblítette le.

  Hiba nem volt, csak szemet gyönyörködtető tálalás, csodás színek a tányéron és mennyei ízkombinációk.

   A hab a tortán pedig valóban a torta volt. Az a roppanós tetejű csokoládétorta, mely alól a a roppanás pillanatában finoman kifolyik egy kis krém.
Én nem vagyok egy nagy csokitorta imádó, mert valahogy nekem túl édes és az egész sok, de ez a csokitorta tökéletes volt. Egyáltalán nem volt gej, csak pont annyira édes amennyire kell.
A plusz kedvesség amivel érkezett pedig könnyeket csalt a szemembe. Kis gyertyával és a háttérben szóló boldog születésnapot dallal érkezett az asztalunkhoz. Nagyon rég tapasztaltam számomra idegen emberektől ekkora figyelmességet és kedvességet.

Mindezen csodás ételek és élmények tükrében bátran merem ajánlani nektek a Bártfai Vendéglőt legyen szó különleges alkalomról vagy egy szimpla családi vacsoráról.