Premium Barbie Blog

   Nem mondom, hogy akárcsak a mesékben, léteznek csodaszerek, amik minden ember minden gondját megoldják, De azt állíthatom, hogy a Naja Forest  Reishi gomba kivonata már erősen súrolja ezt a határt. Én legalábbis így érzem, mert nagyon sokat köszönhetek neki. Gyakorlatilag visszaadta az életem. Azt az életet, azt az önbizalmat és azt az energiát ami a pánikbetegség előtt az enyém volt és én ezért végtelenül hálás vagyok. Még decemberben jutott el hozzám ez a termék, azóta pedig már 2 üveggel elfogyasztottam belőle és hamarosan kezdem a harmadikat. De mielőtt belekezdenék az élménybeszámolóba jöjjön egy kis okosság a Reishi gombáról. A Ganoderma lucidum, másnéven pecsétviaszgomba vagy Reishi az egyik legismertebb gyógygomba, amit a hagyományos kínai orvoslás is nagyon hosszú idő óta használ, rengeteg betegség gyógyítására, hiszen számos kedvező hatása van a szervezetre. Többek között erős baktériumölő, csökkenti a vérnyomást, ruganyossá teszi az érfalakat, j...

    A spiritualitás mindig is része volt az éltemnek. Már 11-12 éves koromban érdeklődtem az idegen kultúrák iránt, gyűjtöttem a Buddhákat és a felfelé álló ormányú elefántokat. Ekkor még nem tudtam, a miértet. Nem nyomoztam utána annak sem, hogy pontosan mire jók ezek a tárgyak. Csak azt tudtam, hogy valamilyen különös oknál fogva vonzódom hozzájuk. Őrült tini éveimben sem hagytam el ezt az érdeklődést, bár nem fordítottam rá túl sok figyelmet. Mégis a spiritualitással kapcsolatos cikkek, riportok és emberek mindig megragadták a figyelmem. Bármely őrült pillanatban meg tudtam állni miattuk és meghallgatni, elolvasni azt amit mondanak. Azt hiszem ekkor vonzottam be az életembe egy olyan társat is, akitől sok hasonló dolgot hallhattam, bár fiatal korom miatt nem feltétlenül fogtam fel, de idővel mindent amit mondott megértettem és átláttam. Azóta is hálás vagyok azért az emberért, mert bár nem töltöttünk túl sok időt együtt és magát a kapcsolatot sem mondanám annyira építőnek...

    Gyerekkorom óta szerves része volt az életemnek a mozgás. 7 éves koromtól csak a szenvedélyemnek, a táncnak éltem. De azt, hogy igazán mit is jelenthet az embernek a sport, csak később tudtam meg. Pontosan akkor, mikor elkezdődtek életem legsötétebb, pánikkal teli évei. Akkor és később is, a sport volt az ami rengeteg pánikrohamon átsegített. Ha baj volt és féltem, hogy elvesztem a kontrollt, csak felültem a bringára és tekertem, tekertem, isten tudja hová vagy betettem egy durva alakreform edzést vagy felkaptam a futócipőm és elmentem futni. Persze az elején féltem, hogy nehogy közben rosszul legyek, vagy történjen valami, de amikor átlendültem a kritikus ponton minden kezdett szebb színben pompázni. Nem egyszer sírtam el ilyenkor magam. Igazán nem érdekelt, hogy ki látja vagy hogy ki mit gondol. Tudtam, hogy ennek a feszültségnek ilyen formában kell távoznia. Pár hónappal ez előtt, amikor Rubint Rékával beszélgettem erről, azt mondta, hogy a sport olyan, mint egy lelk...

   Meséljetek Csajok, ki hogy halad a léböjtkúrával? Én pocsékul. Az  előző részben  elmeséltem nektek, hogy hogy szedtem szét az 5 napot kisebb, reményeim szerint az én pánikos szervezetemnek is emészthetőbb adagokra. Na, ez a stratégia nem jött be....  Az első napot ügyesen átvészeltem, bár folyamatosan éhes voltam, a zöldségkoktél pedig pocsék volt. A kijelölt vízmennyiség viszont elképesztően könnyen lecsúszott, mert a szervezetem elképesztően kívánta a folyadékot. Összesen 4 liter vizet öntöttem magamba a nap folyamán, ami elég durva mennyiség. Légrádi Alexandra (@premium_barbie) által közzétett fénykép , 2017. Jan 9., 09:45 PST    Délutánra a kedvem határozottan javult, pedig előző nap este és még reggel is nyomott és feszült voltam. Ezt a javulást már a lé hatásának tudtam be. Aztán nagyjából az utolsó adag zöldséglé megivása előtt 1 órával valami elképesztő fáradtság tört rám a semmiből. Akár állva is képes lettem volna elaludn...

   Nem volt mindig része az éltemnek a spiritualitás, de mindig tudtam, hogy ott motoszkál bennem az erre való hajlam. Már 9- 10 évesen írtam boszorkány kézikönyvet, amiben mindenféle műsorokból vett "varázslatokat" írtam össze. Később különböző kínai szerencsetárgyakat, ásványokat és felfelé álló ormányú elefántokat gyűjtöttem. Aztán volt olyan időszakom, amikor feltett szándékom volt, hogy a feng shui alapján rendezem be a szobámat. Apró, pici fellángolások voltak ezek, amikbe sose ástam bele különösen magam, legtöbbször ahogy jöttek úgy mentek is, de megmutatták, hogy rejlik bennem valamiféle igény ezekre a dolgokra.   A pánikbetegség volt ami aztán rávitt, hogy komolyabban forduljak a spirituális élet felé, Egy Louis L. Hay filmmel kezdődött minden, amit a Youtube-on találtam. Sajnos már nincs fent, pedig megnéztem volna még párszor. Ennek a filmnek a hatására kezdtem nyomozni Louis többi munkája után és vásároltam meg jó pár könyvét. Ezek az írások sokat segíte...

   A pánikbetegség napjainkban már szinte népbetegségnek számít.  Élete során minden 10. ember él át valamilyen formában pánikrohamot. Van aki könnyen túlteszi magát rajta, de van aki beleesik ebbe a csapdába és van, hogy élete végéig nem tud megszabadulni tőle.    Csak kevesen tudják, hogy én is ebben szenvedek, közel 8 hónapja. Ezért is kezdetem például a blogba. Mindenképpen kellett valami, ami eltereli a figyelmem, különben csak naphosszat ültem volna és rettegtem volna attól, hogy mikor jön megint rám egy pánikroham. Főleg a sok stressz az aminek köszönhetően ide juthat egy ember. Nálam az elkeseredettség is szerepet játszott. 2 éve költöztem Budapestre, azóta küzdök a beilleszkedéssel és azzal, hogy sikerüljön barátokat szereznem. De valahogy nem megy. Eleinte nyitottan álltam az emberekhez, majd a sok sok elutasítás után egyre magasabb falakat kezdtem magam köré építeni és egyre magányosabbnak éreztem magam. Valahogy így jutottam el az első komoly páni...