Ugrás a fő tartalomra

Szomorú búcsú

   Csak egy félénk kis szőrpamacs volt, amikor megkaptuk. Később aztán egyre nagyobb és rosszcsontabb lett. Emlékszem, mindig akkor szökött ki a kapun, amikor valahová nagyon sietnünk kellett. Például reggelente iskolába induláskor. Ilyenkor mindig idegesen hajkurásztuk és próbáltuk becsalogatni, de ő az istennek sem akart bejönni.

   Amikor pedig elmentünk pár napra nyaralni, szinte belebetegedett a hiányunkba.
Imádtuk őt és ő is minket.

   15 évet volt velünk, ami kutyaévben bizony nagy kor. A hétvégén viszont örök búcsút kellett vennünk tőle.






   Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok igazán állatos beállítottságú. Szeretem az állatokat, cukinak is tartom őket, de van bennem valami gát, ami miatt nem vagyok nyugodt mellettük és nehezen alakítok ki kapcsolatokat velük. Mindegy, hogy kutya, cica, papagáj vagy bármilyen más állatról van szó ez a probléma nálam mindig fennáll. De Ő más volt. Ez  a kis szőrgombóc belopta magát a szívembe szép lassan. Nem tartottam tőle. Különleges állat volt. A családunk tagja, a szívünk egy darabja. Nélküle már semmi sem lesz ugyanolyan.
Nem lesz aki éjszaka veszettül ugasson, hogy kicsalogassa a tesómat egy kis simire, nem lesz aki odaüljön az ajtóba, hogy hallgassa ahogy bent motoszkálunk és nem lesz aki a sáros kis mancsaival ráugorjon a világos nacimra, amikor a rendszeres havi látogatásomra hazaérkezem.







   Sokszor nagy halom csontokat gyűjtött ide-oda, pedig nem akarta őket megenni, csak hordozgatni össze -vissza, mint kalózok a féltett kincseiket. Máskor ezeket a kincseket a cipőnkre rejtette meglepetésként.


   Idős korára nagyon szeretetéhes lett. Mindenhová követett minket és mindene volt a simogatás. Boldog kutya volt. De hirtelen megbetegedett. Szomorú és fáradt lett, az állatorvosnál pedig kiderült, hogy nem lehet már megmenteni.  Ugyan műtéttel még lehetett volna próbálkozni, de a kora miatt így is csak 2-3 %-nyi esély lett volna a megmentésére.  Ezért mi inkább a másik utat választottuk. Nem akartuk kitenni még több megpróbáltatásnak. Mindig hűséges társunk volt és békességet érdemelt.
Így szombat reggel örökre elaludtál. Könnyes szemekkel és fájó szívvel búcsúzunk Tőled  Kicsi. Ígérjük, hogy soha nem feledünk, hisz különleges helyet foglaltál el a szívünkben. Az űrt, amit a távozásod okozott lelkünkben, semmi és senki nem tudja betölteni. De tudjuk, hogy mostmár jó helyen vagy , ahol nem szenvedsz és tudjuk, hogy az égből továbbra is vigyázol ránk.








   Nyugodj Békében Kicsi!
A legjobb kutya voltál! <3



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Alternatív illatok, avagy az elérhető luxus

   Kár is tagadni, mindenki vágyik valamilyen szinten a luxusra. Legtöbbünk előtt sokszor megjelenik az álomkép, melyben divatos ruhákban feszítünk egy drága nyaralóhelyen, vadiúj autóval furikázunk és életünket minőségi termékekkel töltjük meg.    Nos, azt gondolom, hogy ezeket az álmokat meg kell próbálni megvalósítani apró, pici lépésekben. Nem egy luxusautóra kell elkezdenünk gyűjtögetni, hanem első körben olyan kis dolgokat kell megváltoztatnunk és megvásárolnunk az életünkbe, amelyektől máris úgy érezzük, hogy közelebb kerültünk az álmainkhoz.    Legjobb ha először a környezetünkkel kezdünk. Egy selejtezés és rendrakás máris sokat dobhat lakásunk kinézetén és a közérzetünkön is, hiszen megválni pár régóta tartogatott, fölösleges darabtól igazán üdítő élmény tud lenni a lelkünknek. Aztán vegyük nyakunkba a várost és szerezzünk be pár ízléses és olcsó dekorációs elemet a régiek helyett.   Női dolgaink rendezése szintén nagy segítségünkre lehet álmaink megvaló

TESZT: Lenor Parfume des Secrets öblítők

  Imádom a nyarat. Az egyik kedvenc évszakom volt mindig, de ez a mostanában berobbanó 36 fok már nekem sem okoz örömet. 1- 2 ilyen nap még csak-csak elviselhető, de 3-4 esetleg 5 már embert próbáló. Feszültté válok tőle, fáradttá és motiválatlanná. De az évek során megtanultam, hogy mindennek megvan a jó oldala. Még ennek a hőségnek is. Mégpedig az, hogy ilyenkor gőzerővel lehet mosni, mert még a legvastagabb cuccok is fél nap alatt megszáradnak. Így én a nyarat évek óta egy Mosó Masa évszaknak tekintem. Mindent kiszedek a szekrényekből és átmosom őket. A vastag télikabátokat, a párnákat, a ritkán mozgatott vendégtakarókat..... mindent, hogy aztán friss illattal feltöltve kerülhessenek vissza a helyükre. Ilyenkor aztán még fontosabbá válik az is, hogy milyen öblítőt használok. Nincs fix kedvencem, mindig szeretem váltogatni az illatokat attól függően, hogy épp milyen kedvem van. A  májusi újdonságokban olvashattátok, hogy a Lenor új parfümkollekcióval rukkolt elő, én most e

Top 3 török sorozat

   Még mindig dübörög a Szulejmán láz, a nemrégen debütált Szultána pedig csak még tovább növeli a török sorozatok rajongóinak számát. Mások ezek, mint a korábban megszokott Dél- amerikai sablonos forgatókönyvű limonádék. Sokkal izgalmasabbak, kiszámíthatatlanabbak és a karakterek is szuperek.    Ma az 3 kedvencemet szedtem össze belőlük. Ezek többsége még nem ment egyik magyar tévécsatornán sem, így csak feliratosan érhetők el a részek, de szerintem megéri belekezdeni.     1. Az éjszaka királynője Meryem Uzerli új sorozata, ami már látható az Izaura Tv-n. Rövidke, mindössze 35 részes eredetileg (de gondolom jó magyar szokáshoz híven ezt is ezer darabra darabolják majd), mivel Törökországban nem volt nagy sikere. Szerintem viszont zseniális. Elképesztően jó színészek játszanak benne, nagyon érdekesek a karakterek és maga a történet is fordulatos.   A főszereplő Selin (Meryem Uzerli) és Kartal. Kartal kiskorában elveszíti édesapját, így Aziz, apja egyik barátja fogadja örök