Ugrás a fő tartalomra

Kicsi én, avagy miből lesz a cserebogár

   Minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy cuki gyerek voltam. Komolyan. Anyukám mesélte, hogy lépte nyomon megállítottak minket az utcán, hogy megnézzék az édes kis pofimat. Anya azt is elmesélte, hogy már egész pici korom óta oda voltam azért, ha szépen felöltöztettek. Akkor csak feszítettem, illegettem magam és minden visszatükröződő felületben magamat nézegettem.
Nos, ez most sem változott sokat. Nem tudok leszokni róla, hogy mindenben megnézzem magam, legyen az egy autó üvege, egy kirakat vagy épp egy pocsolya a földön. Nincs mit tenni, így születtem. Azt is ugyanúgy imádom, ha kiöltözhetek. A szép ruhákat, a csini frizurákat....
Hiszem, hogy azokról a meghatározó tulajdonságokról, melyek velünk születnek nem szabad leszoknunk, mert ezektől leszünk igazán önmagunk.
Amióta állni tudok azóta táncolok. Felálltam a kiságyban, kapaszkodtam és vadul riszáltam a Lambadára. Az volt a kedvencem. Nem csoda hát, hogy az egész életemben fontos szerepet töltött be a tánc és bár most néhány éve hanyagolom, de a vágy iránta sosem csillapodott bennem. Azt hiszem lassan ideje feleleveníteni a tudásom....
A tánc tesz és tett azzá aki vagyok, ettől vagyok önmagam. Meg a tükröktől amikben megnézem magam, meg attól, hogy imádom a ruhák által kifejezni magam...

  Ha pedig már ennyit beszéltem a kicsi énről, akkor ideje megmutatni is. Összegyűjtöttem nektek pár kedvenc gyerekkori képet, hogy még egy kicsivel jobban megismerjetek engem és az életemet.

Kezdjük akkor időrendi sorrendben!

Na, ugye milyen cuki voltam? A szerkóm meg zseniális. Esküszöm nektek, hogy egy ilyen mintás overallt még most is hordanék...




  Ezek a képek szintén nagy kedvenceim. Főleg a törölközős.



  Ezeken a fotókon már ülni is tudtam a menő piros kisszékemben, amikor épp nem nagyi ölében töltöttem az időt..





   Azok az igéző kék szemek.....



Itt pedig elől már két fogam is van, szóval joggal érezhettem magam nagyon nagy királynak.



  A fentiekben pedig pont erről beszéltem. Szépen kiöltözve táncikálok a Lambadára.



  Bónuszként pedig hoztam nektek 2 olyan képet amiken már sokkal nagyobb vagyok. Ezeken nagyjából 10 év körüli lehetek
Az első életem első többnapos táborában készült, a második pedig nagyiéknál az elsőáldozó ruhámban. Nem ezek életem képei, de úgy gondoltam, hogy hozok pár ilyet is, mert ez is én vagyok.






    Na mit szóltok hozzá? Mutassak még több gyerekkori képet?






















Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Alternatív illatok, avagy az elérhető luxus

   Kár is tagadni, mindenki vágyik valamilyen szinten a luxusra. Legtöbbünk előtt sokszor megjelenik az álomkép, melyben divatos ruhákban feszítünk egy drága nyaralóhelyen, vadiúj autóval furikázunk és életünket minőségi termékekkel töltjük meg.    Nos, azt gondolom, hogy ezeket az álmokat meg kell próbálni megvalósítani apró, pici lépésekben. Nem egy luxusautóra kell elkezdenünk gyűjtögetni, hanem első körben olyan kis dolgokat kell megváltoztatnunk és megvásárolnunk az életünkbe, amelyektől máris úgy érezzük, hogy közelebb kerültünk az álmainkhoz.    Legjobb ha először a környezetünkkel kezdünk. Egy selejtezés és rendrakás máris sokat dobhat lakásunk kinézetén és a közérzetünkön is, hiszen megválni pár régóta tartogatott, fölösleges darabtól igazán üdítő élmény tud lenni a lelkünknek. Aztán vegyük nyakunkba a várost és szerezzünk be pár ízléses és olcsó dekorációs elemet a régiek helyett.   Női dolgaink rendezése szintén nagy segítségünkre lehet álmaink megvaló

TESZT: Lenor Parfume des Secrets öblítők

  Imádom a nyarat. Az egyik kedvenc évszakom volt mindig, de ez a mostanában berobbanó 36 fok már nekem sem okoz örömet. 1- 2 ilyen nap még csak-csak elviselhető, de 3-4 esetleg 5 már embert próbáló. Feszültté válok tőle, fáradttá és motiválatlanná. De az évek során megtanultam, hogy mindennek megvan a jó oldala. Még ennek a hőségnek is. Mégpedig az, hogy ilyenkor gőzerővel lehet mosni, mert még a legvastagabb cuccok is fél nap alatt megszáradnak. Így én a nyarat évek óta egy Mosó Masa évszaknak tekintem. Mindent kiszedek a szekrényekből és átmosom őket. A vastag télikabátokat, a párnákat, a ritkán mozgatott vendégtakarókat..... mindent, hogy aztán friss illattal feltöltve kerülhessenek vissza a helyükre. Ilyenkor aztán még fontosabbá válik az is, hogy milyen öblítőt használok. Nincs fix kedvencem, mindig szeretem váltogatni az illatokat attól függően, hogy épp milyen kedvem van. A  májusi újdonságokban olvashattátok, hogy a Lenor új parfümkollekcióval rukkolt elő, én most e

Top 3 török sorozat

   Még mindig dübörög a Szulejmán láz, a nemrégen debütált Szultána pedig csak még tovább növeli a török sorozatok rajongóinak számát. Mások ezek, mint a korábban megszokott Dél- amerikai sablonos forgatókönyvű limonádék. Sokkal izgalmasabbak, kiszámíthatatlanabbak és a karakterek is szuperek.    Ma az 3 kedvencemet szedtem össze belőlük. Ezek többsége még nem ment egyik magyar tévécsatornán sem, így csak feliratosan érhetők el a részek, de szerintem megéri belekezdeni.     1. Az éjszaka királynője Meryem Uzerli új sorozata, ami már látható az Izaura Tv-n. Rövidke, mindössze 35 részes eredetileg (de gondolom jó magyar szokáshoz híven ezt is ezer darabra darabolják majd), mivel Törökországban nem volt nagy sikere. Szerintem viszont zseniális. Elképesztően jó színészek játszanak benne, nagyon érdekesek a karakterek és maga a történet is fordulatos.   A főszereplő Selin (Meryem Uzerli) és Kartal. Kartal kiskorában elveszíti édesapját, így Aziz, apja egyik barátja fogadja örök