Egy könnyű nyári ruha, egy jó könyv és napsütés. Néha ennyi is elég ahhoz, hogy magam mögött hagyjam a rohanást és lélekben kipihenjem a napot.
Egy költözés kellős közepén nagyon nehéz megőrizni a belső harmóniát. Ilyenkor nincs lehetőség - sok esetben hely sem a mindenhol tornyosuló dobozok miatt- pár kellemes percet eltölteni a kedvenc fotelünkben vagy jógázni egy nagyot, hogy levezessük a stresszt.
Én is hetek óta ebben a mókuskerékben vagyok és bár ezek most életem legboldogabb hetei egyben a legfárasztóbbak is.
Reggel irány a munka, délután rohanás haza és kezdődhet a második műszak, amikor éppen vagy takarítok vagy bepakolok az egyik lakásban vagy kipakolok a másikban.
A ruházatom is legalább ilyen izgalmas forgatókönyv szerint alakul. A nap egyik részében a munkahelyi egyenruhában, a másikban pedig kinyúlt, pakolós pólóban és rövidnadrágban vagyok.
A szülinapomon viszont borítottam a szokásos programot és csináltam magamnak egy szabad délutánt.
Hazaértem a munkából, tortát uzsonnáztam, felvettem a könnyű, fehér ruhám, amit kifejezetten a szülinapomra rendeltem, felkaptam a táskám és az aktuális kedvenc könyvem és már robogtam is a legközelebbi park felé.
Nem igényeltem semmilyen ünneplést, csak pár csendes percet a Duna-parton kicsinosítva magam, hogy aztán újult erővel vághassak bele az előttem álló feladatokba Nem akartam számot vetni az életemről és elgondolkodni hova jutottam és hová tartok így 31 évesen. Csak élveztem a hűs dunai szellőt, ami a ruhám fodraival játszott, hallgattam a víz megnyugtató csobogását, majd elmerültem egy jó könyvben.... azt hiszem sosem volt még ilyen idilli szülinapi délutánom.
Ruha: Bonprix
Táska: Bonprix
Cipő: Deichmann
Fülbevaló: Bershka
Karkötő: Rossetti Bizsu